Könyvtártörténet

Rövid büki könyvtártörténet

Könyvtárunk létrejöttének előzményeit a múlt század második felében kell keresnünk. Az első nyomok az evangélikus olvasóegylethez vezetnek, melyet 1870-ben hozott létre Szente György tanító, az alsóbüki iskolában. Később, az 1870-es években önálló épületük lett, ahol a gazdakör és a dalárda is helyet kapott. Biztosították a hírlapok helyben olvasását, és a lassan gyarapodó könyvállomány kölcsönzését a három Bük evangélikus lakói számára.

Az egyesült nagyközség minden lakója számára kölcsönző népkönyvtárat a századelő valamelyik évében Hajas Kálmán evangélikus kántortanító alapította meg.  A könyveket a községházán helyezték el, a kölcsönzést kezdetben a tanító úr, később a jegyzőség dolgozói végezték. A 20-as évek második felében a könyvtárosi teendőket vállaló Csonka Kálmán gazda (és községi esküdt) lakásába költözött a gyűjtemény Felsőbükre. Ott is működött a 40-es évek második feléig. A középbüki falurész könyvtári ellátását az 1908-ban megalakult Büki Iparos Kör könyvtára vállalta fel. Ez nyilvános könyvtárként – a Lökkös-vendéglő különtermében működött. Utolsó könyvtárosa Galavits János volt.

A 40-es évek végére az évtizedek óta működő egyesületek többségét Bükön is megszüntették. Az evangélikus ifjúsági ház nagytermét a mozi bérelte ki, kistermében pedig 1951-től közkönyvtár üzemelt. Még ugyanebben az évben a Felsőbükön működő gépállomás egyik helyiségében is létesítettek egy másikat.

Az 50-es évek második felében a Tóth Gyula tanácselnök és Horváth Béla VB-titkár irányította testület több évi községfejlesztési adóból, megyei támogatással és a lakosság társadalmi munkájával felépítette a művelődési otthont. A közkönytár az 1959. augusztus 23-án felavatott létesítmény egyik öltözőjébe költözött az ifjúsági házból. Vezetését Czuppon Béla tanártól Antalovits Gyula tanár úr vette át. A könyvtár  1962-ig a Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár letéti könyvtáraként működött. Az önállóvá váló községi könyvtár az "Egy község, egy könyvtár"elv alapján gyűjteményében egyesítette a gépállomási közkönyvtár, valamint a Büki Iparos Kör, továbbá a Büki Vegyesipari Szövetkezet és a Büki Földműves Szövetkezet könyvtárának állományát is. A művelődési otthon 1964/65-ös bővítését követően az akkor 3 ezer kötetes könyvgyűjtemény az 54 négyzetméteres mai helyére költözhetett. A falusi mintakönyvtárként üzemelő intézmény állománya a szekrényekből szabad polcokra került. Helyben-olvasásra is megfelelő terület állt rendelkezésére. Beiratkozott olvasóinak száma már 1965-ben meghaladta az évi 500főt. Forgalmi adatait tekintve az Antalovits-család évtizedei alatt végig a megyei élmezőnyben volt. Ehhez Gyula bácsiék szakértelmén és szakmaszeretetén kívül az is hozzájárult, hogy az iskolának a 80-as évek végéig nem volt megfelelő könyvtára. Míg másutt a TV-korszak és egyéb tényezők hatására csökkent a beiratkozott olvasók száma, s némileg a forgalom is, nálunk a törzstagságból fogyó bükiek helyett üdülővendégek iratkoztak be a községi könyvtárba. A gyűjtemény fokozatosan gyarapodott, s a 70-es évek közepétől egyre zsúfoltabbá vált. Raktározás céljára kapott néhány szekrényt a művelődési ház öltözőjében, de alapterület-bővítésre a 90-es évekig nem került sor. A gyógyfürdője révén egyre nagyobb idegenforgalmat lebonyolító és dinamikusan fejlődő Bük 1981-ben kapta meg a nagyközségi rangot. 1982-től lehetőség nyílt az eddigi tiszteletdíjas könyvtárosi státusz főállásúvá fejlesztésére. Az akkor már 70.évén is túl járó Gyula bácsitól néhány hónapra Udvardy László vette át az intézményt. 1982 augusztusától 1984 júliusáig napi4-4 órás munkaidőben újra Gyula bácsi és felesége, Ili néni látta el a könyvtárosi teendőket.  Ezután Major Ágota két éve következett a könyvtár élén. Munkája nyomán az olvasók száma és a forgalmi adatok elérték a korábbi évek átlagát, a rendezvények száma emelkedett. Távozását követően  Kurucz Lászlóné, majd a központi fűtés  szerelési és festési munkák miatt az intézmény egyre többet volt zárva. Zsúfoltsága egyre elviselhetetlenebbé vált. A jelenlegi vezető 1989 októberében vette át az intézmény irányítását.

Az 1990 őszén megalakult, a korábbi tanácsnál jóval nagyobb költségvetésből gazdálkodó önkormányzat első feladatai közé sorolta a könyvtár bővítését. Így az 1991-ben klub és iroda hozzácsatolásával 95 négyzetméterre bővült az intézmény alapterülete. A következő években a régi polcok kicserélésével és a szőnyegek vásárlásával a korábbinál otthonosabb körülményeket sikerült biztosítani az olvasóknak, majd 1993-ban megkezdtük a videótár kialakítását és működtetését.

Az üdülő vendégek könyvvel történő ellátása céljából a 70-es évek elején a nyári hónapokban a fürdő területén is tartott néhány órás kölcsönzést Gyula bácsi, illetve valamelyik gyermeke. Az 1975-ben megnyílt SZOT-gyógyfürdő saját könyvtárat üzemeltetett a rendszerváltás utáni évekig. Major Ágota a Termál Üdülőszövetkezetben működtetett fiókkönyvtárat, majd a dolgozók és a tagok által ajándékozott könyvekből ők is saját „könyvtárat”üzemeltetnek. Az üdülővendégek által szabadon látogatható nyilvános könyvtár az 1998 augusztusától 1993 februárjáig a Bükfürdői Szabadidő Központban működött.  E könyvtár berendezésének és állományának nagy részét, valamint napi 6 órás könyvtárosát átvettük az MMIK-tól . Az intézményt  az óta fiókkönyvtárként  üzemeltetjük, ahol könyvtár és periodikák biztosítása mellett zenehallgatási lehetőség is van. Az 1527 könyvvel újra megnyílt gyűjtemény állománya ma már meghaladja a 3800 dokumentumot.

Az emelkedő árakat és a fürdői könyvtárnál is jelentkező igényeket figyelembe véve az önkormányzat megemelte, és minisztériumi támogatással szinten tartja a szerzeményező és feldolgozó nagyközségi könyvtár beszerzési keretét. A korábbi évi 400-500 dokumentummal szemben az utóbbi években már 900-1100 művel gyarapodott a könyvtár állománya.

1992-ben Szabó József helytörténész hagyatékának és Bernáth Lajos fürdőtörténeti dokumentumainak megvásárlásával megalapoztuk a helyismereti gyűjteményt. Folyamatosan gyarapodó állományát egyre többen használják a középiskolások és a felsőoktatási intézmények hallgatói közül.

A nagyközségi könyvtárnak is helyet biztosító épület teljes felújításával és bővítésével intézményünk alapterülete 170 négyzetméterre növekedett. Olvasótermet, raktárát és irodákat is kialakítottak. A könyvtárpártoló Önkormányzat pályázaton nyert összeg lehetővé teszi a nagyközségi könyvtár számítógépes és internetes fejlesztését, hogy megfelelhessünk a XXI. század elvárásainak is.

Sági Ferenc: Rövid büki könyvtártörténet.Büki Újság,1999.szeptember 28.